Keverés a gyakorlatban

Tudja, milyen színt szeretne, és nagyjából azt is, hogyan érje el. Most ki kell keverni úgy, hogy ne pazaroljon el fél tubust. Néhány egyszerű szokás mindent megváltoztat.

Kezdjen a világossal, az erőset apránként adja hozzá

Mindig a legvilágosabb vagy leggyengébb színnel kezdjen, és a legerősebbet adja hozzá apránként. Egy borsónyi ftalokék egy nagy kupac fehéret is megszínez →. Ha fordítva csinálja, fehéret egy borsónyi kékbe, tucatnyi borsónyi fehér kell ugyanahhoz a világoskékhez: óriási kupac, sokkal több, mint amennyi kell.

Borsónyinként

Egy kupac fehér, 20 borsónyi. Adjon hozzá ftalokéket borsónyinként.

▲ 1 borsónyi

FehérFtalokék

20 borsónyi fehér + 0 borsónyi ftalokék: fehér (tónus: 10).

Nézze az első borsónyit: szinte az egész munkát elvégzi. Minden következő egy kicsit kevésbé változtat a színen. Ezért az erős tubusból a kés hegyével vesz, soha nem kanállal.

Miért számít a keverés sorrendje

A festéket nem lehet kivenni a keverékből. Ha túllő a színen, mindenből többet kell hozzáadnia, hogy visszajöjjön, és a kupac nő. Ha a világos oldalról indul, kis lépésekben közelít a színhez, és a jó pillanatban megáll.

Milyen sorrendben?

Ugyanaz a világoskék, kétféleképpen.

Előbb a fehér

Egyetlen borsónyi kék megszínezi az egész kupacot. Túl sötét? Egy kis fehér, és rendben van.

Előbb a kék

A fehérnek kevés ereje van a ftalokékkel szemben: 20 borsónyi kell belőle ugyanahhoz a világoskékhez, és a kupac óriásira nő.

Erre való a keverési sorrend, amelyet a Tubomix Palettája minden keverék alatt mutat („Milyen sorrendben keverjen?”): megmondja, melyik tubussal kezdjen, és ellenőrzőpontokat ad („Ilyennek kell lennie”). A biztonságos oldalról közelít a színhez, túllövés nélkül.

Mielőtt hozzáadná az utolsó, legerősebb tubust, tegye félre a kupac nagyjából negyedét, érintetlenül. Ha túllő a színen, ezzel visszahozhatja anélkül, hogy újrakezdené. A Paletta keverési sorrendje is kéri ezt, a megfelelő pillanatban.

Adagolás: a borsónyi, a rész és a csipet

Egy receptben a „rész” egy Ön által választott mennyiség: egy borsónyi, egy mogyorónyi, egy kanálnyi. Az a lényeg, hogy minden rész egyforma legyen. Az „egy csipet” ennél sokkal kevesebb: amennyit a kés hegye felvesz, a Tubomix receptjeiben nagyjából egy negyed rész. Kis mennyiségekhez dolgozzon a paletta egy tiszta sarkában.

Néha egy nagyon erős tubusnak csak parányi részét kellene adnia a keveréknek: még egy csipet is túl sok volna. A Tubomix ilyenkor azt javasolja, hogy először hígítsa fel fehérben, és ezt az alapkeveréket mérje ki úgy, mint egy tubust. A recept ekkor két lépésben érkezik. Első lépés: „Először készítse el az alapkeveréket: 1 rész fekete + 9 rész fehér. A következő lépések ezt az alapkeveréket használják.” Aztán például: „1 rész alapkeverék + 12 rész fehér”. A festők így mérnek ki parányi mennyiségű feketét vagy ftalokéket.

Jó keverés késsel

Két tubus között törölje le a kést: egy nyomnyi ftalokék is bepiszkít egy kupac fehéret. És addig keverjen, amíg egyetlen csíkot sem lát: a csíkos festék hazudik a színéről, és az ecset alatt újra megváltozik.

Készítsen próbafoltot

Festés előtt tegyen egy kis foltot a keverékből a témája mellé, vagy egy papírdarabra. Hasonlítsa össze őket egymás mellett, közelről és távolról. Egy színt nehéz a palettán megítélni: fehérrel körülvéve sötétebbnek látszik, mint amilyen; más színekkel körülvéve megint változik. Hogy önmagában ítélje meg, nézze egy szürke kartonba vágott 5 mm-es lyukon át: a szomszédai eltűnnek.

A szín száradás közben változik

A festék száradás közben kissé megváltozik. Az akril gyakran kicsit sötétedik: a kötőanyaga, amely frissen tejfehér, átlátszóvá válik (néhány újabb termékcsalád nagyon keveset változik). Az olaj keveset változik, de egy réteg száradás közben „beivódhat”: matt lesz és tompábbnak látszik, amíg le nem lakkozzák. Az akvarell száradva egyértelműen világosodik. A gouache a sötét tónusaiban világosabbra, a világosakban sötétebbre szárad: minden a közép felé mozdul.

Nedvesen, aztán szárazon

Ugyanaz a keverék, frissen a palettán, aztán szárazon a vásznon.

Szemléltetés: az akril száradva kissé sötétedik, mert a kötőanyaga, amely frissen tejszerű, átlátszóvá válik. Hogy mennyire, az a márkától függ.

Szokja meg, hogy a próbafoltot megszárítja, mielőtt megítéli, különösen akrillal és akvarellel. Ha a színe túl sötétre szárad, a következő keveréket készítse kicsit világosabbra. A Tubomix meg tudja mutatni a keverék becsült kinézetét szárazon vagy lakkozva („Száraz / Lakkozott”). Ez csak becslés: az eltolódás a márkától és a réteg vastagságától függ. A száraz próbafoltja marad az egyetlen döntőbíró.

Amit érdemes megjegyezni

• A legvilágosabb vagy leggyengébb tubussal kezdjen, és az erőset borsónyinként adja hozzá.
• A festéket nem lehet kivenni a keverékből: kis lépésekben közelítsen a színhez, túllövés nélkül, és a legerősebb tubus előtt tegye félre a kupac negyedét.
• Két tubus között törölje le a kést, és addig keverjen, amíg egyetlen csíkot sem lát.
• Egy receptben minden rész egyforma; egy csipet nagyjából egy negyed rész.
• Készítsen próbafoltot, hagyja megszáradni, aztán hasonlítsa össze a témájával közelről és távolról.

Továbbiak

• Basic mixing method: Bruce MacEvoy lépésről lépésre bemutatott keverési módszere (angolul).
• Acrylic colour shift: miért sötétedik az akril száradás közben, egy festékgyártó magyarázatával (angolul).
• Oiling out a painting: egy beivódott olajkép tompa foltjai, és hogyan lehet őket felfrissíteni (angolul).
• Adaptation, anchoring & contrast: miért látszik másnak egy szín a szomszédai mellett (angolul).